“Mutasd meg mit tud a pennád” első pályázója következik, T5 nick nevű törzsolvasónk virtuális tollából, tessék kritikus szemmel olvasni és lájkolni, mert ez is befolyásolhatja a zsűri döntését!


Anyuka beül az A3-masba, indít, és már megy is. Meleg, fülledt nyári délután van, hát bekapcsolja a digitális klímát, amihez oly’ hűen ragaszkodott, mikor a párjával a szalonban nézegették az autókat. És csak suhan a gyerekért az óvodába, közben mit sem sejtve arról, hogy valójában mi is történik ott az orra előtt a motortérben. Pirosat kap. Még szerencse, hogy időben elindult. Az alapjárat pedig komótosan, makacsul marad a 620-750 fordulat/perces tartományban, amit Ingolstadt-ban a fejébe véstek. Miért? Hogyan oldja meg mindezt az autó?

Az okot természetesen a motortérben kell keresnünk. A neve alapjárat állító motort (köznyelven alapjárati motor), több okból kifolyólag használják a mai autókban. Pl.: ha bekapcsoljuk a klímát, akkor a motor nagyobb terhelést kap, ezáltal lejjebb kellene esnie a fordulatszámnak, de ez nekünk nem jó, így kell valami ami “odaadja a fordulatot”. Ugyanez a probléma, mikor alapjáraton indulnánk el, a hétköznapi sofőr csak annyit vesz észre, hogy az “autó gázt ad magának “. De hogyan is működik mindez?

Az alapjárat álltó berendezés, több alegységből áll. Van maga az alapjárat-állító, egy fojtószelep-kapcsoló, előírtérté -kapcsoló, hőmérséklet-érzékelők, és a szabályozókészülék. Vegyük hát sorba. Az alapjárat állító a fojtószelep megkerülő tömlővezetékbe van beszerelve (a pótlevegőretesz helyett), és nyíláskeresztmetszetével határozza meg az alapjárati fordulatszámát a motornak. Mivel a légmennyiség vagy légtömegmérő az alapjárati-állítón keresztül beszívott többletlevegőt is méri, a befecskendezett üzemanyag-mennyiség is ennek megfelelően változik. Ezáltal elérjük ezt, hogy a kipufogógéz-kibocsátási értékei hosszú időn át nem változnak. A hőmérséklet-érzékelő azért kell, mert a hideg motor lényegesen jobban veszi a fordulatot, ha az alapjárati fordulat magasabb. Az ehhez szükséges jelet, a hűtőközeg körfolyamába elhelyezett hőmérséklet szenzor szállítja. Aztán ahogy melegszik a motor, az alapjárati fordulatszám vagy fokozatosan, vagy pillanatszerűen visszaesik a normál értékre, ez típusfüggő. A fojtószelep-kapcsoló szerepe. Ugyebár ha a fojtószelep nyitása következtében a fordulatszám nő, akkor a vezérlőegység megpróbál az előírt fordulatszámra szabályozni, vagyis az állító az elektromosan korlátozott “zár” véghelyzetéig fut. Ezt azonban meg kell akadályozni, mert különben a fojtószelep zárásakor és többletterhelés (ugye amiről az elején szó volt: automata-váltó, klíma, szervók) egyidejűleg fellépésekor a fordulatszám átmenetileg erősen lecsökkenne. A fojtószelep-kapcsoló jele ezért nyitott fojtószelep esetén az állító minimális nyíláskeresztmetszetének növelése irányába hat. Ezáltal megindul a szabályozási folyamat nyitott állítóval, és így a fordulatszám zuhanás elkerülhető. Az előírt érték kapcsoló felel azért, hogy ha csökkenne a fordulatszám pl.: klíma, szervó, vagy éppen növekedne, mint például automata nyomatékváltóval szerelt autóknál, már egy előválasztást megadtunk “sebességet kapcsoltunk” akkor ez az előírt értéket küldi a szabályzónak.

És elérkeztünk a szabályzókészülékig. Az előírt fordulatszámra a szabályzókészülék szabályoz, amely a tényleges fordulatszámról a gyújtásberendezéstől kap infót. A fordulatszám-impulzusokat szabályzó feszültségjellé alakítja, majd összehasonlítja az előírt fordulatszámnak megfelelő feszültséggel. A feszültségkülönbségből a szabályozó jelet a képez, az állító számára, amelyet impulzussorozatként (itt oszcillátor és impulzusszélesség-modulátor működik közre) az alapjárati-állítóhoz küld. Az előírt fordulatszám közelében a szabályozás erősségét az “érzékenységi tartomány” blokk csillapítja. A szabályozó PI-típusú (arányos-integráló). Ez azt jelenti, hogy az eltéréseket a szabályozó P része idő és mennyiség tekintetében arányos állítójellé alakítja, mialatt az I részre a bemenő mennyiségnek ugrásszerű változásait időben elnyújtott kimenőjelekké dolgozza fel. Az állítójele ezen két jelfeldolgozó jelleggörbe eredője. A szabályozókészülék kivitele olyan, hogy a motorváltozatnak megfelelően elektromosan korlátozott az állító minimális nyíláskeresztmetszete, úgyhogy általában egészen nem zárható le. A szabályozó többi bemeneti, mint a hőmérséklet-érzékelő és fojtószelep-kapcsoló, arról gondoskodnak, hogy hibás működés még különleges esetekben se (pl. extrém hidegben hirtelen gázadás) fordulhassanak elő.

Így anyu pár hónap múlva a -20 fokban is ugyanazzal a kényelemmel és kiszámíthatósággal fogja szembe találni magát, mint a nyári hőségben.

(* az írásban szereplő autó véletlenszerű kiválasztás alapján került az írásba. A képen szereplő motortér részlet nem az A3-masé, hanem egy Opelé, mivel ezen jobban szemügyre vehető a berendezés elhelyezkedése)

szerző: T5