“Mutasd meg mit tud a pennád” harmadik pályázója következik, Horváth Miklós agytekervényei közül, tessék kritikus szemmel olvasni és lájkolni, mert ez is befolyásolhatja a zsűri döntését!

Hat éve motorozom, mindig is az Endurók vonzottak inkább, soha nem tudtam elképzelni magam egy robogón, mégis úgy alakultak a dolgok, újabban a robogósokkal intünk egymásnak az úton. A történet egyszerű, tavaly nyáron, egy kis éjszakai császkálás után egyik osztálytársam, kísértem haza, és amikor megálltunk a ház előtt, egyszer csak odalépett egy felborult koszos elhanyagolt robogóhoz, és felállította. „ Bátyámé, de amióta nem lakik itthon nem nagyon foglalkozik vele, nem működik…” – magyarázta. Megsajnáltam szegény motort, mondtam kérdezze meg nem eladó-e. Eltelt pár nap, és többszöri zaklatásom után elkezdünk alkudozni, végül is 5000 forintba egyeztünk meg, ami azt kell mondjam nagyon baráti…

Röviden ennyi a története, hogy vettem meg életem első robogóját, és második Yamaháját egyben. Mivel a motor üzemképtelen volt hetekig rá se néztem, végül majd egy hónappal később egy unalmas délután úgy döntöttem megnézem mi is a baja. Levittem egy kedves ismerősömhöz a műhelyébe, és elkezdtük ellenőrizni a dolgokat: benzincsap jó, karbi pucolás. Levegő útja hibátlan, akkor jöjjön egy gyertyakép, vegyük ki a gyertyát nézzük meg. Kivettem de a gyertyakép egyértelműbb nem is lehetett volna, a gyertyahézag megszűnt mint olyan, a gyertya összeolvadt. Egy utcával arrébb lévő Skoda nagykerbe vettem egy 245 forintos gyertyát. Betettük, és kész! Működött, indult, ment. Aznap még haza motoroztam a géppel, és hónapokig újra nem nyúltam hozzá. Legközelebb a téli BKV sztrájkkor vettem elő, jó szolgálatot teljesített, bár olyan érzésem volt végig, mintha nem pörögne ki a gép. Mindegy… újra eltettem nem vettem elő egészen augusztus elejéig. Elővettem hogy megyek egy kört vele… Rugdosom: semmi, önindító: semmi, rohadj meg! Hol tudnám megint szétszedni? Mivel panelban lakom, a nyolcadikon, se műhelyem, se kertem, utcán szerelni szívás, Tehát sehol… hacsak nem fér be a liftbe… – jött a gondolat – Betoltam a lépcsőházba, hívtam a liftet, kinyitom az ajtót, fél kézzel tuszkolom be a robogót, és szinte eltűnt odabent. Kirááály! Hát akkor ha ez jó lesz, az őrzött parkolót se kell rá fizetni, egyszerűen estére felhozom a szobámba. Ez volt az a pont, amikor elkezdtem megszeretni ezt a kis motort. Karbi pucolás után egy rúgásra indult. Gondoltam ha már fenn van utánajárok miért is nem pörög ki rendesen. Levettem a gyújtást, hibátlan, karbit előbb néztem… légszűrőőő??? Levettem a doboz tetejét, hát megvan! Egy darab szivacs van benne, de nem az a fajta amit légszűrőbe illik tenni, sokkal inkább amin aludni szeret az ember. Kiszedtem, és már indultam is a próbaútra. Hibátlan volt! Amit tudni kell egy ilyen robogónak, azt tudja. Megszerettem, megbízható, és kb. 1200 forintból teletankoltam. Befér a liftbe, ronda mint a bűn, senki nem akarja ellopni, és van hozzá minden alkatrész, bagóért, 1700 forint volt egy új üléshuzat, 1500 két burkolat bontottan, 1000 forint egy szervizablak. És már komplett is, semmi nem is hiányzik róla.

Röviden így váltam robogós hülyegyerekké, de marhára élvezem minden percét ! 🙂 Még pár matricával feldobtam a külsejét, hogy feltűnőbb és fiatalosabb legyen. Azt hiszem, perpillanat ez a legolcsóbb budapesti alternatíva a BKV-ra, egy tanuló bérlet árából, négyszer tankolom meg, mindenhova pontosan érkezem percek alatt, és mosolyogva!

És végül a konkrét árak:

Vételár: 5000.-
Műszerfal: 2500.-
Oldalidom: 1500.-
Szervizablak: 1000.-
Szivató kar: 500.-
Üléshuzat: 1700.-
Gyertya: 245.-

12.445.- Forint, ennyi kell egy hibátlan robogóhoz!