Mostanság nagyon érik az alternatív hajtásmódok előretörése, köszönhetően annak, hogy a katasztrófafilmek által vázolt jövőkép mára nemcsak a celluloidszalagok valósága, hanem a sajátunk, legfőképp utódainké. Tehát jó volna átlátni a helyzetet a témában, miért melegszik gyorsabban kedvenc sárgolyónk, mint egy Porsche 911 GT3 fékbetétje? Mivel húztunk üvegházat a fejünk fölé, és mégis mit tartalmaz a sokak által szidott kipufogógáz?

A négy keréken közlekedők, azaz mi vagyunk az erőművi villamos energiatermelés mellett a második legnagyobb levegőszennyezők. Csak az Egyesült Államok területén 28 tonna szén-monoxid kerül a levegőbe évente, amit csak az egyszerű fegyvertartó, törvénytisztelő amerikai állampolgárok vezette gépkocsik eregetnek a légtérbe. Ezzel szemben a vasút mindössze 0,2 tonnát termel évente…

Miért is rossz nekünk ez a kellemes illatú kipufogógáz?

A hatvanas évektől kezdtek a környezetvédelmi előírások a gépjárműmotorok fejlesztésében is szemponttá válni. Kaliforniában azonosították először a légkörben a fotokémiai füstködöt (szmogot), melynek létrejöttében a gépjárművek kipufogógáz alkotói játsszák a meghatározó szerepet. A további vizsgálatok feltárták a kipufogógáz emberi szervezetre káros részeit; ezek sorában olyanokat is találtak, melyekről addig tudomásunk sem volt. Ez késztette arra a törvényalkotókat, hogy a belsőégésű motorokkal szemben támasztott követelményrendszer első elemévé tegyék a környezetvédelmi előírásokat. A közúti gépjárművek kipufogógázai nagyrészt (több mint 98 százalékban) a légkörben is előforduló ártalmatlan összetevőket tartalmaznak. Csupán néhány százalékot tesz ki a káros anyagok aránya, de sok kicsi sokra megy.

Itt van elsőként a szén-monoxid(CO): A tökéletlen égés következménye, mennyisége ezért a levegő/tüzelőanyag arányától függ. Ezért lehetséges az, hogy a kötött légfelesleggel működő benzinmotor CO kibocsájtása nagyobb, mint a jelentős légfelesleggel üzemelő dízelmotoroké. Kiváló szer (ön)gyilkosságra egy zárt garázsban, ahogy ezer filmben láthattuk, ugyanis se színe se szaga, megakadályozza a szervezet oxigénnel való ellátását ezért hosszabb távon csak Clark Kentnek ajánlható.

Szén-dioxid(CO2): A kibocsátott szén-dioxid mértéke az égéstérbe kerülő tüzelőanyag mennyiségétől, és széntartalmától függ. Arányának növekedésre a légkörben az üvegházhatás egyik okozója, tehát kevesebb fa+több autó= Mad Max brutálisan kegyetlen világa.

Nitrogén-oxidok (NOx): Az égésfolyamat során kialakuló magas hőmérséklet hatására oxidációval jönnek létre. A nitrogén-dioxid a kén-dioxid mellett a savas esők kialakulásáért leginkább hibáztatható molekula. A levegőben salétromsavvá alakul át, és így csökkenti a csapadék pH-ját. Kettőjük közül jelenleg a nitrogén-dioxid a veszélyesebb, mivel ennek szintje nem csökken a levegőben. A nemzetközi erőfeszítéseknek köszönhetően sikerült jelentősen visszafogni a kén-dioxid kibocsájtást, mivel az főleg az ipari termelésnek köszönhető. A nitrogén-dioxidot viszont a belső égésű motorok termelik, tehát az maradt tüdőnk barátja.

Sósav gáz (Hcl):Ez is van bár csak csekély mértékben, mar mint a legjobb hazai szilvapálinka.

Kén-dioxid (SO2): A nitrogén-dioxid legjobb cimborája, ha savas esőről van szó, benzinmotorban alig fordul elő, az üzemanyag korlátozott kéntartalma miatt.

Vannak még szénhidrogének, amik az oly kellemes illatát okozzák a kipufogógáznak, egy picit rákkeltőek is, de egy modern embernek mi az már manapság.

Ezek a gázok nagyrészt a benzinüzemű járműveknél fordulnak elő, a dízelek másképp mérgeznek, hogy hogyan, az a következő környezettudatos írásunkból fog kiderülni.