A kezdetek

Nemzetközi áttörés a 24 órás Spa-Francorchamps-i versenyen

Az AMG márkanév első két betűje a két alapító, Hans Werner Aufrecht és Erhard Melcher nevéből származik, míg az utolsó betű Aufrecht szülővárosára, Großaspach-ra utal. Az újonnan alapított cég hivatalos tevékenységi köre a következő volt: „Mérnöki iroda, versenymotorok fejlesztésének tervezése és tesztelése”. A cég székhelyeként egy öreg malom szolgált az Affalterbach melletti Burgstall településen, Délnyugat-Németországban. A sváb vállalat sikertörténete speciálisan felkészített Mercedes-Benz autókkal vette kezdetét, amelyek beléptek a versenysportba. Az igazi nemzetközi áttörésre 1971-ben került sor, amikor is mindenki óriási meglepetésére a Mercedes-Benz 300 SEL 6.8 AMG a 24 órás Spa-Francorchamps-i (Belgium) versenyen kategóriagyőzelmet aratott, és az összesített eredménylista második helyén végzett. A verseny-szedánt Hans Heyer és Clemens Schickendanz vezették sikerre, és az AMG egyik napról a másikra híressé vált.

C 63 AMG

Az SLS AMG, az első önállóan kifejlesztett modell

Napjainkban a Mercedes-AMG aktívan részt vesz a Mercedes-Benz fejlesztési folyamataiban, és nagyteljesítményű modellek széles palettájával büszkélkedhet. A Mercedes-AMG első, függetlenül kifejlesztett modellje a 2009-ben debütált SLS AMG szupersportautó, amely bebizonyította az Affalterbach-i székhelyű vállalat kompetenciáját és szenvedélyét. A lenyűgöző sirályszárnyas (Gullwing) modellt 2011-ben az SLS AMG GT3 versenyautó, valamint a nyitható tetejű SLS AMG Roadster követte. 2013-ban az SLS AMG E-CELL volt a sportdivízió fénypontja: a gyártással kapcsolatos döntést követően a Mercedes-AMG keményen és precízen kezdett dolgozni egy izgalmas, elektromos hajtású szupersportautón, ami az SLS AMG Electric Drive képében öltöt testet.

SLS AMG Coupé Black Series, (C 197), 2012SLS AMG Coupé Black Series, (C 197), 2012

„AMG Lightweight Performance” tervezési stratégia

Egy újabb építőkocka, ami a motorsportok világából kerül át a közutakra, az a könnyűépítés területe – az alacsonyabb tömeg jobb teljesítményt és alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást jelent. Az ambiciózus „AMG Lightweight Performance” könnyűépítésű tervezési stratégia részeként a Mercedes-AMG a jövőben is céltudatos intézkedésekkel fogja csökkenteni az autók tömegét. Az SLR szupersportautó, az AMG Black Series modellek és a motorsport által a Mercedes-Benz és az AMG több mint 10 éves tapasztalatra tett szert a szénszálas anyagok megmunkálását illetően.

Az AMG jelenleg például az SLS AMG kardántengelyét szénszálból készíti. Az SLS Roadster esetében a szélterelő rendszer tartószerkezete szériakivitelben szénszálas szendvicsszerkezetű. Ez a komponens ipari gyártási körülmények között szélsőségesen rövid ciklusidők alatt állítható elő, ami már most előrevetíti, hogy mi lesz lehetséges a jövőben. A szénszál az SLS AMG E-CELL modellben szintén helyet kapott: az akkumulátor szénszálas háza az autó vázának szerves részét képezi, és össze van kapcsolva az alumínium vázszerkezettel.

Az SL 63 AMG és az SL 65 AMG modelleknél szériagyártásban először a csomagtérfedél belső szerkezete könnyű szénszálas kompozit anyagból készül. Egy teljesen új megoldás az AMG Performance Studio kínálatában szereplő szénszálas hátsó panel bukócsővel, ami a C 63 AMG Coupé AMG Black Series modellhez érhető el, exkluzív opcionális extraként. Ez a nagyszilárdságú, elegáns kialakítású szénszálas elem beépül a karosszériába, és ennek köszönhetően az autó tömege több mint hét kilogrammal alacsonyabb, mint a hagyományos acéllemezből készült hátsó panel esetén.

07c2541_46

AMG Performance Studio a korlátlan személyre szabhatóság jegyében

Aki valami különlegeset szeretne, képes lesz megtalálni pontosan azt, amire vágyik a Mercedes-AMG segítségével: az AMG Performance Studio korlátozott darabszámban fejleszt és gyárt egyedi AMG autókat – egy tendencia, ami folyamatosan növekszik. Különösképp legendás státuszt képviselnek a rendkívül sportos Black Series modellek. Az ügyfelek igényeire reagálva az AMG Performance Studio teljesen egyedi autókat is készít, magas szintű és nagyfokú kézi megmunkálással, ám mindeközben betartva a Mercedes-Benz szigorú biztonsági előírásait.

A kategória élén az üzemanyag-fogyasztás, az emissziók, a maximális teljesítmény és forgatónyomaték tekintetében

A Mercedes-AMG GmbH jelenleg több mint 1000 dolgozót foglalkoztat az Affalterbach-i üzemben. Az AMG professzionalizmusát a nagy teljesítmény iránti törekvés, a precizitás és a hatékonyság határozza meg. Minden nagyteljesítményű AMG modell kiemelkedő teljesítményt, izgalmas vezetési élményt és tökéletes minőséget garantál, egészen a legapróbb részletekig. Az „AMG Performance 50” stratégia részeként minden új AMG modell arra törekszik, hogy a kategória éllovasa legyen az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás tekintetében. Már a jelenlegi kínálatban is számos AMG modell a „kategória legjobbja” az üzemanyag-fogyasztás, az emissziók, a maximális teljesítmény és forgatónyomaték területén. Az SLK 55 AMG kitűnő bizonyítékként szolgál erre: a világ legtakarékosabb V8-as benzinmotorjával büszkélkedhet az AMG Cylinder Management henger-lekapcsoló rendszerének köszönhetően, amely technológiát a Forma-1 ihlette.

 Mercedes-Benz SLK-Klasse (R 172), 2014

Az AMG márka az F1-ben is képviselteti magát a MERCEDES AMG PETRONAS csapattal, valamint a MERCEDES AMG High Performance Powertrains motorgyártóként.

Továbbá az AMG szállítja a hivatalos FIA Formula One Safety Car biztonsági autókat és a Medical Car orvosi autókat. Az AMG hosszú távú elkötelezettsége az F1 iránt 1984-ben kezdődött egy speciálisan kifejlesztett Mercedes-Benz
E-osztály kupé modellel, amely az orvosi autó szerepét töltötte be. Az F1-ben az AMG biztosítja mind a Safety Cart, mind pedig a Medical Cart, immár 1996 óta.

Mercedes-Benz; SLS AMG Safety Car; C 63 AMG T-Modell Medical Car

 Az AMG legfontosabb technikai mérföldkövei

  • 1971: Mercedes-Benz 300 SEL 6.3 AMG 280 lóerős (206 kW) teljesítménnyel, 542 Nm nyomatékkal, optimalizált felfüggesztésekkel és nagyobb teljesítményű fékekkel.
  • Az 1970-es évek közepétől: erősebb AMG erőforrások, módosított felfüggesztések és fékek, AMG könnyűfém keréktárcsák és széles abroncsok számos Mercedes-Benz modell számára.
  • 1982: Video lejátszó a Mercedes-Benz S-osztály utasterében
  • 1983: Mercedes-Benz 190 E 2.3 AMG 160 lóerős (118 kW) teljesítménnyel.
  • 1983: Mercedes-Benz 280 CE 5.0 AMG, V8-as erőforrás 276 lóerős (203 kW) teljesítménnyel és 408 Nm nyomatékkal
  • 1984: Mercedes-Benz 500 SEC AMG, V8-as erőforrás új fejlesztésű négyszelepes technológiával, 340 lóerős (250 kW) teljesítménnyel, 260 km/h-s végsebességgel.
  • 1984: Mercedes-Benz 300 E 5.0 AMG, V8-as erőforrás új fejlesztésű négyszelepes technológiával, 340 lóerős (250 kW) teljesítménnyel, 280 km/h-s végsebességgel.
  • 1985: Új fém katalizátor technológia az emisszió-szabályozás optimalizálására.
  • 1986: Mercedes-Benz 300 E 5.6 AMG, V8-as erőforrás 5,6 literes hengerűrtartalommal, négyszelepes technológia, 360 lóerős (265 kW) teljesítmény, 510 Nm nyomaték, végsebesség 300 km/h felett. A sportautókra jellemző teljesítmény első ízben párosul a Mercedes-Benz autókra jellemző mindennapi praktikummal. Az amerikai rajongók az erőteljes AMG modellt a „the Hammer”, azaz kalapács névre keresztelték.
  • 1987: Mercedes-Benz 300 E AMG és 190 E AMG 3,2 literes hathengeres motorral és 245 lóerős (180 kW) teljesítménnyel.
  • 1987: Felfüggesztések teljesen automata, elektronikusan állítható lengéscsillapítókkal.
  • 1988: Mercedes-Benz 300 E 6.0 AMG, V8-as erőforrás hatliteres hengerűrtartalommal, négyszelepes technológiával, 385 lóerős (283 kW) teljesítménnyel, 566 Nm nyomatékkal.
  • 1989: Mercedes-Benz 190 E 2.5-16 Evolution AMG, négyhengeres motor 225 lóerős (165 kW) teljesítménnyel, 240 Nm nyomatékkal.
  • 1989: Mercedes-Benz 500 SL 6.0 AMG, V8-as erőforrás hatliteres hengerűrtartalommal, négyszelepes technológiával, 385 lóerős (283 kW) teljesítménnyel, 566 Nm nyomatékkal.
  • 1990: Mercedes-Benz 300 E-24 3.4 AMG, hathengeres motor 272 lóerős (200 kW) teljesítménnyel és 335 Nm nyomatékkal.
  • 1992: Mercedes-Benz E 60 AMG és SL 60 AMG, V8-as motor hatliteres hengerűrtartalommal, négyszelepes technológiával, 381 lóerős (280 kW) teljesítménnyel, 580 Nm nyomatékkal.
  • 1993: Mercedes-Benz C 36 AMG hathengeres erőforrással, 280 lóerős (206 kW) teljesítménnyel és 385 Nm nyomatékkal. Az első közös fejlesztésű autó a Daimler-Benz és az AMG között kötött együttműködési szerződés aláírása után.
  • 1996: Mercedes-Benz E 50 AMG V8-as motorral, 347 lóerős (255 kW) teljesítménnyel és 480 Nm nyomatékkal.
  • 1997: Mercedes-Benz C 43 AMG V8-as erőforrással, 306 lóerős (225 kW) teljesítménnyel és 410 Nm nyomatékkal. Kombi karosszériával egyaránt elérhető.
  • 1997: Mercedes-Benz E 55 AMG V8-as motorral, 354 lóerős (260 kW) teljesítménnyel és 530 Nm nyomatékkal. Kombi karosszériával egyaránt elérhető.
  • 1998: Mercedes-Benz CLK 55 AMG V8-as motorral, 347 lóerős (255 kW) teljesítménnyel és 510 Nm nyomatékkal. Cabriolet kivitelben egyaránt elérhető.
  • 1998: a Mercedes-Benz CLK-GTR utcai változata, 6,9 literes 12-hengeres erőforrással, 600 lóerős (440 kW) teljesítménnyel; a gyártási darabszám 25 példányban korlátozott.
  • 1999: SL 73 AMG 7,3 literes V12-es erőforrással, 525 lóerős (386 kW) teljesítménnyel és 750 Nm nyomatékkal.
  • 1999: SL 55 AMG V8-as motorral, 354 lóerős (260 kW) teljesítménnyel és 530 Nm nyomatékkal.
  • 1999: Mercedes-Benz S 66 AMG és G 55 AMG V8-as erőforrással, 360 lóerős (265 kW) és 354 lóerős (260 kW) teljesítménnyel, illetve 530/525 Nm csúcsnyomatékkal.
  • 1999: Mercedes-Benz ML 55 AMG V8-as motorral, 347 lóerős (255 KW) teljesítménnyel és 510 Nm nyomatékkal.
  • 1999: Az „AMG Advanced Mobile Media System” bemutatása egy Mercedes-Benz S 55 AMG modellben; a rendszer a világ első hatcsatornás digitális surround (térhangzás) rendszerével büszkélkedik.
  • 2000: A DaimlerChrysler-rel együtt a Mercedes-AMG kifejleszti az
    S-osztály Pullman limuzint.
  • 2000: Mercedes-Benz CL 55 AMG V8-as erőforrással, 360 lóerős (260 kW) teljesítménnyel és 530 Nm nyomatékkal.
  • 2000: Mercedes-Benz E 55 AMG 4MATIC összkerékhajtással; kombi karosszériával egyaránt elérhető.
  • 2001: Mercedes-Benz C 32 és SLK 32 AMG kompresszoros V6-os motorokkal, 354 lóerős (260 kW) teljesítménnyel és 440 Nm nyomatékkal. A C 32 AMG kombi és Sportcoupe karosszériával egyaránt elérhető.
  • 2001: Mercedes-Benz S 63 AMG és CL 63 AMG V12-es motorokkal, 444 lóerős (326 kW) teljesítménnyel és 620 Nm nyomatékkal.
  • 2001: High-grade „AMG Advanced Mobile Media” kommunikációs és szórakoztató rendszer a Mercedes-Benz S-osztály Pullman modellben.
  • 2001: Mercedes-Benz SL 55 AMG teljesen új, kompresszoros V8-as motorral, 500 lóerős (368 kW) teljesítménnyel és 700 Nm nyomatékkal.
  • 2002: Az új nagyteljesítményű Mercedes-Benz modellek piacra dobása: CLK 55 AMG, E 55 AMG, C 30 CDI AMG, S 55 AMG és CL 55 AMG.
  • 2003: A CL 65 AMG és az S 65 AMG piacra dobása teljesen új fejlesztésű 612 lóerős (450 kW-os) AMG biturbo V12 motorral.
  • 2004: Öt új AMG modell bemutatása: C 55 AMG, SLK 55 AMG, CLS 55 AMG, SL 65 AMG és G 55 AMG KOMPRESSOR. A CLK DTM AMG debütálása 582 lóerős (428 kW) teljesítménnyel; a gyártás 100 példányban korlátozott.
  • 2005: Az új 6,3 literes V8-as AMG erőforrás piacra bemutatása, az új ML 63 AMG világpremierje, a Vision R 63 AMG és a CLK DTM AMG Cabriolet debütálása a 61. Nemzetközi Frankfurti Autószalonon.
  • 2009: A Mercedes-AMG első, független fejlesztésű modellje, az SLS AMG szupersportautó bemutatkozik. Az autó méltó módon jelzi az Affalterbach-i székhelyű cég kompetenciáját és szenvedélyét.
  • 2013: Kompakt modellek kerültek az AMG modellpalettájába. Az A 45 AMG és a Kecskeméten gyártott CLA 45 AMG meghajtásáról a világ legerősebb szériagyártású kétliteres turbómotorja gondoskodik. 2014-ben a GLA 45 AMG csatlakozik a kínálathoz, belépő szintű AMG SUV-ként.

Fahrveranstaltung CLA 45 AMG Edition 1 Fahrveranstaltung CLA 45 AMG Edition 1 CLA 250 Sport & CLA 45 AMG Racing Series